Tartalom: 

Jane ​Margaux magányos kislány. Édesanyja, a rendkívül sikeres és mindenható Broadway-producer, mindössze hetente egyszer szakít rá időt: vasárnaponként elmennek fagylaltozni, majd megcsodálják az ékszereket a Tiffanyban. Jane-nek csak egyetlen barátja van, a jóképű, jó humorú, a harmincas éveiben járó Michael. A férfi tökéletes. Ám a kislányon kívül senki sem látja és nem is hisz a létezésében. Michael azonban nem maradhat örökké vele, a kilencedik születésnapján elhagyja Jane-t, megígérve, hogy a kis barátnője hamarosan elfelejti őt. Mert a képzeletbeli barátoknak ez a sorsuk. Jane azonban sosem felejti el. És két évtized múltával is ugyanolyan magányos, mint gyermekként volt. Hiába lett belőle sikeres drámaíró, az anyja továbbra is zsarnok módon rátelepszik az életére. Aztán egy napon találkozik valakivel, aki jóképű, jó humorú és a harmincas éveiben jár. A férfi tökéletes. A neve – Michael… Felülmúl minden képzeletet, hogy miért kell a két fiatalnak újra találkoznia ebben a nem mindennapi történetben.

Vélemény:

Annyira beleszerettem ebbe a borítóba, hogy muszály volt elolvasnom a könyvet. A könyvtárban járkálva pedig pont belebotlottam, és muszáj volt kivennem. 

Nem vártam sokat a történettől egyébként, egy kis kikapcsolódásra vágytam, semmi többre. És ezt maximálisan meg is kaptam, sőt! Olvastatja magát, nagyon hamar – kb. fél nap alatt – végeztem vele. Nagyon-nagyon tetszett. A könyv hátulján lévő fülszöveg azt írja, hogy „hihetetlen fordulat” van a végén. Gondoltam én, úgyis tudom mi lesz az, kikövetkeztethető (Jane és Michael egy párt alkotnak). Aztán a könyv utolsó harmadában egyik fordulat jött a másik után, csak kapkodtam a fejem.  És persze, megvolt a fordulat (Jane anyja meghalt).

Informácio: